Sok nőtársamban felmerülő kérdést fogok most feszegetni: Hová tűntek a világunkból az igazi férfiak?

Sok pasi (szándékosan használom ezt a szót) barátom és ismerősöm van, akik hajlamosak elmesélni nekem az életüket, gondjaikat, mindennapi élményeiket. Az őáltaluk elmeséltek alapján fedeztem fel azt, amiről más nők is panaszkodnak, hogy a férfias tulajdonságok egyre inkább kezdenek kiveszni a világból.

1. Egyik 50 év körüli pasi ismerősöm régóta nem talál magának rendes nőt. Társkeresőn, bulikban és több száz fős  ismerkedési esteken próbálkozik felszedni valakit. Évek óta próbálkozik ezzel. Tudom, koravénnek leszek kikiáltva a magam 42 évével, de szerintem azok a nők, akik valóban kapcsolatot akarnak, nem bulikban keresgélnek ennyi idősen. De még csak nem is ismerkedési esteken. Megkockáztatom, hogy nagy részük már a társkereső oldalakból is kiábrándult. 

Mikor ez a pasi talál valakit, aki nagyon bejön neki (ahogy ő fogalmaz), de a hölgy azt mondja neki, hogy nem az esete, a srác egyszerűen feladja, továbblép. 

2. 55 év körüli ismerősöm kb 10 éves kapcsolatban él. Az élettársa (barátnője) rendszeresen megcsalja őt hol általa is tudottan, hol a háta mögött. A 10 év alatt többször el is költözött a pasitól, hogy másokkal kavarhasson.  Ismerősöm büszkén kitart mellette, önként vállalva a felszarvazott lúzer szerepet ahelyett, hogy férfi lenne... 

3. A pasik akkor ragaszkodnak egy nőhöz, ha az bunkó, szemét, gonosz, kihasználó velük. Van több olyan ismerősöm, aki ezt az elméletet letesztelte, mondván, hogy abban a helyzetben már nincs mit vesztenie az aktuális kapcsolatában. Igaznak bizonyult: minél ocsmányabban bántak a pasival, annál inkább kapart utánuk. Csak hát van egy bökkenő: ha a nő tiszteletlenül bánik a pasijával, beszól neki, kritizálja, semmibe veszi, akkor bizony eljut arra a pontra, hogy már semmit nem ér neki a pasi, csak pont annyit, ahogy bánik vele. (Így aztán ezt a kísérletet én nem végeztem el, rendelkezem annyi önismerettel, hogy tudom, én is így járnék.)

4. Ez valójában most több pasi ismerősöm által hangoztatott vélemény leírása: a pasik (ha hihetünk nekik) erősködnek, hogy "a nő választ", "a féltékenység önző dolog, az a helyes, ha a párodat bárki megkaphatja", stb...Szerintem pedig csak be kéne vallaniuk: valahol az élet során elhagyták a tökeiket... Nem akarnak tenni az általuk elvileg szeretett (bár akkor nem dobnák oda másnak ugyebár...) nő megtartásáért, sőt már a megszerzéséért sem, inkább előveszik a kis fiókjukból az agancsokat, amiket egyre nagyobbra növesztenek, holott lenne más választásuk, felcsatolják és büszkén nyargalásznak vele a világban, így hirdetve, hogy ők bizony önkéntes vesztesek. Az a legszomorúbb az egészben, hogy ezt úgy is megteszik, mikor minden adu ott van a kezükben ahhoz, hogy egy kapcsolatban végre férfiak lehessenek úgy igazán, ott állnak a vissza nem térő lehetőség küszöbén, de a biztos lúzerséget választják inkább. Az sokkal kényelmesebb, ráadásul a biztos rosszal a jövő bizonytalansága elkerülhető. 

Jönnek a nagy dumák nyitott kapcsolatról, miegymásról, miközben ez is csak az ő lúzerségüket támasztja alá, hogy a nőnek, aki velük van, nem tudják megadni azt a keveset se, ami miatt ne keresne mást. Mert bizony a nő akkor keres mást, ha nem kap meg otthon valamit, ha kevés neki a pasi (a mai világban nem is akarnak a pasik értékesek lenni a párjuk számára, csak tengenek-lengenek), vagy akkor ha egyszerűen csak nem szereti azt, akivel él, de lusta mást keresni, nem árt, ha van otthon valaki, aki megszerel dolgokat és erős a keze.

Az előző bekezdésem személyes tapasztalatokon és a körülöttem levő pasik és nők elmondásain alapul. A pasik ok nélkül is félrelépnek sokszor, volt benne részem nekem is többször, köszönöm, nem kérek már belőle.

Vajon létezik még egyáltalán férfi a világon? Olyan igazi...

• Olyan, aki udvarol
• olyan, aki nem akarja, hogy más pasikkal legyen a nője (játék belefér EGYÜTT!)
• olyan, aki nem csak akkor van jelen, ha ideje engedi, hanem időt szakít arra, hogy jelen legyen
• olyan, aki nem rohangál boldogan agancsokkal a fején a saját balfékségét hirdetve
• olyan, aki nem gubózik bele a gondjaiba és dobja e azt, aki legjobban szereti
• olyan, aki ki meri mutatni, ha szereti a nőt és van olyan tökös, hogy azt is bevallja, ha már nem, nem hiteget
• olyan, aki nem maga a probléma és a stressz, hanem azt mondja, mikor a nő bepánikol a helyzettől: "megoldjuk"
• olyan, aki nem csak felszínes beszélgetésekre alkalmas, néha valóban lehet vele elmélkedni, érvekkel alátámasztva akár vitázni is

Lehet, hogy nekem vannak extra elvárásaim a férfiakkal szemben (és azoknak a nőknek, akik véleményét, történeteit meghallgattam), de úgy érzem, hogy a pasik egyre inkább "elférfiatlanodnak", a nők már nem a jó pasik közt válogatnak, hanem a szemetesben turkálva keresik a talán kevésbé rosszat...

Ha olvassa ezt olyan ember, akire a fenti felsorolás igaz, bátran jelezze, adna egy kis hitet nekem és a nőtársaimnak, hogy nem minden pasi önkéntes vesztes. Önkéntes áldozatok kíméljenek, Oroszlánok, tiétek a jövő, ha még léteztek!

UTÓIRAT: bármelyik pasiból lehet FÉRFI, ha rá mer lépni arra az útra.